-

A bukás szabályai

|

Rossz vezetés, csapat, termék, befektetés - az induló vállalkozások sikertelenségének ezeken túl is számtalan oka lehet. Utánanéztünk, melyek a leggyakoribbak.

Thomas Edison számos sikertelen kísérlete után egyszer azt mondta: "Ötvenezerszer próbáltam valamit rosszul megcsinálni, így ötvenezerszer közelebb vagyok a végső sikerhez." Elbukni tehát már a 19. században is kötelező volt a sikeres vállalkozáshoz. Ma a startupok 90 százaléka nem jut tovább a huszadik hónapon, azaz nem érdemes azt gondolni, hogy a garázscégek élete csupa öröm és csillogás. Shikhar Gosh, a Harvard Business School professzora szerint, ha a bukás alatt a befektetések teljes elvesztése értendő, akkor a startupok bukási rátája 30 és 40 százalék közé tehető. Ha a kudarc inkább a befektetések előirányzott megtérülésére vonatkozik, akkor

"Nagyon kevés cég éri el az eredeti célkitűzéseit. A bukás ma norma " - magyarázta a jelenséget Ghosh a Harvard Business School hivatalos lapjának. "A természetes közegekben a kudarc valójában a növekedés motorja, mert az újjászületést segíti elő. Az egyik nagy különbség a fejlődő és a stagnáló gazdaságok között éppen abban áll, hogyan viszonyulnak a bukáshoz. Ha nem engedjük leégni a fenyőket, kihalni a már életképtelen fákat, nincs lehetőség az újak növekedésére sem. Így nem lesz egészséges erdőnk."

Az Óperencián innen és túl



Azonban ami Amerikában természetes, Európában nem feltétlenül az. Az öreg kontinensen a vállalkozók kevésbé ambiciózusak, mint amerikai társaik, mert mindenáron biztonságra törekednek. Másrészről a befektetők is kevésbé kedvelik az olyan startuppereket, akik már részt vettek egy másik sikertelen cég alapításában. Európában tehát mindenáron kerülik a negatív szituációkat. Ezzel szemben az Egyesült Államokban - elsősorban a Szilícium-völgyben, illetve Amerika kisebb startupközpontjaiban - normális, ha egy startup elbukik, és az alapítók utána, tanulva hibáikból, újrakezdik. "Amerikában a kultúra része a kudarc, sőt szinte a minőség jele" - mondta el a megkeresésünkre Joerg Bauer, a GE Hungary elnöke. "Ha egy startupper nem bukott el legalább kétszer-háromszor, nem is tekintik igazi vállalkozónak. Ezzel szemben Európában a kultúra és az oktatás is azt sugallja, hogy nem szabad hibázni. Ha csinálod, akkor teljesítsd a kitűzött célokat, és viselkedj az elvárások szerint."



Tim Harford brit közgazdász (TED előadását fentebb megtekintheted), a téma szakértője annyit tett hozzá, hogy bár a bukás önmagában egy "szörnyűséges dolog, mégis elkerülhetetlen a sikerhez vezető úton". Mi több, "a legsikeresebb vállalkozások bukásra, bukásra és bukásra épülnek", csak meg kell tanulni, hogyan lehet jól összeomlani. "A legfontosabb, hogy gyorsan valljunk kudarcot. Ez nem azt jelenti, hogy időhiányban meggondolatlanul kövessünk el hibákat, hanem hogy hamar találjuk meg, és gyorsan javítsuk őket. Amit pedig nem lehet helyrehozni, azt hagyjuk" - tette hozzá Harford. És ez az, amit az amerikaiak már gyakorolnak - vagy legalábbis törekszenek rá -, míg Európában egyelőre a bukásban is a túlzott óvatossággal együtt járó lassú cselekvés az úr, és emiatt legtöbbször a veszteség is nagyobb.

További probléma az európai piaci és jogi töredezettség. Amerika kulturálisan, nyelvileg és jogilag is egységes tömböt alkot, Európa azonban országonként eltérően fejlődött, amin ugyan az uniós szabályozás, a közös piac és jogharmonizáció segíteni kíván, de az európai startupoknak így is több lépcsőt kell megugraniuk a nemzetközi terjeszkedéshez, mint amerikai társainak. Turcsán Tamás, az East Connect Incubator vezetője szerint ez a magyar startupok esetében hatványozottan igaz. "A leggyakoribb hazai hiba, hogy a startupperek lokálisan gondolkoznak. Jelentős különbség adódik ebben az amerikaiakhoz képest, hiszen ott a 300 milliós piacon a helyi viszonyokra reagálva is kiváló sikereket lehet elérni" - magyarázta a PC Worldnek.

Ezt tetézheti, ha a kudarc valódi oka késve derül ki, mert az alapítók a befektetőket hibáztatják, a befektetők a felsővezetőket, a felsővezetők a kutatás-fejlesztést, a kutatás-fejlesztés a terméket és a piaci helyzetet, a marketing pedig a recessziót és a hibás alapítói döntéseket. És miután az egymásra mutogatás körbeért, az alapítók rájönnek, hogy nem a megfelelő csapattal dolgoztak. Azonban a csapatot lecserélni épp a kulturális különbségek miatt nehezebb, mint a Szilícium-völgy folyamatosan változó ökoszisztémájában.


A hét fő bűn



Az ArcticStartup tech blog és a CoFounder magazin által végzett tavalyi kutatás szerint a startupok 37 százaléka a nem megfelelő csapat miatt bukik el. Mert a megfelelő tulajdonságok és készségek összessége az, ami a vállalkozást sikerre viheti. Tehetséges, tapasztalt és lelkes csapatra van szükség egy hozzáértő vezetővel, aki nem fél nálánál okosabbakat és tehetségesebbeket alkalmazni.

Sok startupper ugyanis beleesik a vállalkozók legrégebbi csapdájába, hogy "A" főnökök csak "B" beosztottakkal mernek együtt dolgozni, ahogy a "B" vezetők csak "C"-kkel, és így tovább. Ráadásul sok startupper nem is engedheti meg magának, hogy a legjobb fejlesztőket alkalmazza, mivel nem tud a nagy nemzetközi cégekkel vagy a már jól menő startupokkal versenyezni a fizetés és a szolgáltatások terén. Csak Magyarországon 20 ezer fejlesztő hiányzik, míg Európában már több mint egymillió. Az ilyen versenyben egy kezdő startup szinte örülhet, ha legalább néhány egyetemistát vagy friss diplomást be tud szervezni.

A felmérés szerint a következő leggyakoribb hiba a piaci szükséglet hiánya, illetve a cégközönség meg nem értése. A CB Insights legutóbbi kutatása is kimutatta, hogy a startupok 42 százaléka esik ennek áldozatul.

A startupok bukásainak húsz legjellemzőbb oka

42% a piaci igény hiánya
29% pénzhiány
23% rossz csapat-összeállítás
19% versenytársak győzelme
18% árazási problémák
17% rossz termék/szolgáltatás
17% hiányos/rossz üzleti modell
14% rossz marketing
14% a felhasználói igények figyelmen kívül hagyása
13% rossz időzítés
13% fókuszvesztés
13% harmóniahiány a csapaton belül vagy a csapat és a befektetők között
10% az üzleti modell újratervezésének hibája
9% lelkesedés hiánya
9% rossz helyszín
8% befektetők érdektelensége
8% jogi problémák
8% kapcsolati háló hiánya
8% kiégés
7% hibás kimutatások

Turcsán Tamás szerint a probléma az, hogy "az ötletgazdák többsége nem képes túljutni saját ötletének nagyszerűségén. Sokszor validálás nélkül készül el egy termék vagy szolgáltatás, és ha a piac nem nyitott a megoldásra, akkor könnyen jöhet a kudarc." Szakértők szerint a startupperek két dolog miatt fogadják el nehezen, hogy semmi szükség a projektjükre. Egyrészt az egész startupkultúra az innovációra épül, és maga Steve Jobs fogalmazta meg az először széles társadalmi körök által elkerült mobiltelefon kapcsán, hogy "az emberek sokszor nem is tudják, hogy szükségük van valamire, ameddig meg nem mutatják nekik". Másrészt a startupperek szükségszerűen kicsit egoisták és dúl bennük az önbizalom, amely könnyen arroganciába csaphat át.

13 százalék bukását a pénzhiány okozza. A megkérdezett alapítók elmondták, hogy "a pénz nem minden a vállalkozás kezdetén, de amikor elfogy, már nem nagyon van kihez fordulni". Befektetőket felkutatni és meggyőzni őket a befektetés hasznosságáról mindig nehéz, a végső pénzszűke esetén pedig szinte lehetetlen.

Oldalak: 1 2

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.helloworldonline.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.