A játékfejlesztők legjobb barátai

Unreal Engine

Egészen a számítógépes játékok 3D-s grafikai elemeinek megjelenítéséig nyúlik vissza az Unreal játékmotor története. Első, 1998-as bemutatása óta az Epic szoftvere töretlenül szállítja a jobbnál jobb címeket. A motor aktuális, 4-es verziója már 2012 óta megtalálható a piacon, azonban a független kódolók térképére csak a 2014-es hatalmas árcsökkentést követően került fel, ekkor a különféle oktatási szervezetek és a diákok számára ingyenessé vált a szoftver.

Persze azt már mind tudjuk, hogy ha bizonyos felhasználók fizetés nélkül hozzájutnak egy eszközhöz, onnan nincs messze a teljes ingyenesség, ez pedig az Unreal Engine-nel is hasonlóan alakult. Alig egy évvel az első jelentős árzuhanást és az oktatási célú ingyenességet követően 2015-re kedvező jutalékos rendszert dolgoztak ki a szoftver készítői, amelynek köszönhetően csak a jelentős bevételt termelő játékok után kell egy bizonyos licencösszeget továbbítani az Epic felé, egyébként teljesen ingyenesen igénybe vehető mindenki számára a szoftver.

Ismerkedés a felülettel

Alkotás közben a legnagyobb hangsúlyt kétségkívül játékunk élőképe kapja az Unreal Engine-ben. A függőlegesen három részre osztott főképernyő közepén helyezkedik el a megjelenítésre szolgáló felület, amelynek felső navigációs sávjában kapunk néhány gyorselérési funkciót, többek között a szoftverhez tartozó áruházat is innen érhetjük el egyetlen kattintással. A program ablakának bal oldalán helyezkednek el a nyers fájlok létrehozását segítő felületek, valamint a különféle gyorsszerkesztési opciókhoz is itt kaphatunk hozzáférést. Alatta találhatjuk meg mappás nézetben aktuális projektünk kialakítását, ahol a már létrehozott modelljeinket és szkriptjeinket is elérhetjük.

A jobb oldalsáv felső szegmensében az aktuális felületen elhelyezett objektumok neve jelenik meg, az egyes komponensekre kattintva pedig bővebb információkat kapunk a képernyőn látott modellekről. Felületünk életre keltéséhez a C++, illetve a C# programnyelveket használhatjuk, ám emellett a grafikus funkciók programozására is lehetőséget kapunk a különféle bevethető shadernyelvek használatával.

Miért pont az Unreal Engine?

Jelentős kihívást jelenthet az Unreal Engine a fejlesztők számára, használata meglehetősen mély programozói tudást követel meg a felhasználóktól. Az egyes funkciók implementálása során megszerzett C++-, valamint a C#-ismeretek azonban a hobbijátékok elkészítésén túl is hasznos tudást jelentenek, e magas szintű nyelvek megfelelő elsajátításával jól fizethető állást szerezhetünk az IT-szektorban. A folyamatosan érkező, szinte azonnali fejlesztések pedig garantálják, hogy a frissen megjelenő platformokra is az elsők között készíthetjük el alkalmazásainkat.

A legjobb példa az újonnan érkező UE-eszközök elérhetőségének gyorsaságára a Google I/O-n bemutatott Daydream VR-rendszer, amelyre kis túlzással a bejelentést követően azonnal termelhették alkotásaikat az Unreal Engine lelkes fejlesztői. Ezenfelül pedig a tudat, hogy a 2014-ben hivatalosan is a világ legjobb játékmotorjaként a Guinness-rekordok könyvébe bekerült szoftver felületén alkotunk, hatalmas pluszt adhat.

Saját nyelv törölve

Egészen 2014-ig az Unreal Engine is rendelkezett saját, magas szintű programnyelvvel, amely az UnrealScript névre hallgatott, azonban az Epic rájött, hogy viszonylag kevesen használják a Java-szerű célnyelvet, így felfüggesztette fejlesztését, és a 4-es UE-ből a támogatott nyelvek listájáról is lekerült. Ez mindenképp okos lépés volt a fejlesztőcsapat részéről, megspórolták vele a fejlesztések során felmerülő extra funkciók implementálásának szükségességét. Más kérdés, hogy azok a csapatok, akik már az ezredforduló előtt is UScript-ben alkották meg alkalmazásaikat, kénytelenek továbbra is a játékmotor 3-as verzióját használni a döntés nyomán.

CryEngine

Viszonylag sokáig őrizgette exkluzivitását a CryEngine-ért felelős német Crytek csapat, ennek köszönhetően pedig az indie fejlesztők kegyeiért folytatott harcban jelentős hátrányba került a piaci vetélytársaikkal szemben. A tavaly márciusban bemutatott CryEngine V azonban végre nemcsak jelentős árcsökkentéssel kívánta minimalizálni a fejlesztők költségeit, hanem előrukkolt egy pay-what-you-want modellel, ezt alkalmazva a felhasználók eldönthetik, hogy mekkora összeget kívánnak kifizetni a szoftver használatáért, így akár ingyenesen is beszállhatnak a játékkészítő-bizniszbe az anyagi tőkét nélkülöző fejlesztők.

Persze nem csak kifejezetten a játékok készítéséért felelős csapatokat kívánta motiválni a Crytek, igyekezett azt is elérni, hogy a CryEngine kiegészítő programcsomagjainak és piacterének kínálata is jelentősen bővüljön, így egészen egyszerűen több évnyi őrizgetést követően megosztotta a világgal a szoftver forráskódját, remélve, hogy a kiegészítőket gyártó lelkes fejlesztők sok-sok extra funkció implementálásával járulnak hozzá a szoftver további működéséhez.

Ismerkedés a felülettel

Klasszikusan hármas elrendezést kínál a CryEngine felülete is, ahol a változtatható nézetet kínáló akcióablak a középső szegmensben helyezkedik el, jelentős területet lefoglalva a képernyőn. A felső navigációs sávban a gyakran használt komponensek - mint a méretező és pozicionáló eszközök - külön ikonok formájában szerepelnek, így viszonylag egyszerűen segítségül hívhatjuk őket a szerkesztés során. Bal oldalon egy gyorsmenü segítségével pillanatok alatt bővíthetjük jelenetünk objektumtábláját néhány nyers kiegészítő csatolásával, a képernyőre helyezett komponensek neve pedig létrehozásukat követően megjelenik a LevelExplorer címkével ellátott ablak felsorolási listájában.

Jobb oldalon az egyes objektumok részletes szerkesztési felületet kínáló ablaka kapott helyet, itt pillanatok alatt módosíthatunk - többek között - a méretet, a pozíciót és a textúrát a jelenetben megjelenő objektumokon. Természetesen az egyes felületek módosítására és a feleslegesnek ítélt, illetve lehetőséget kapunk ritkán használt funkciók eltüntetésére vagy tömörítésére, sőt néhány plusz komponenst is kihelyezhetünk a jobb és bal oldali sávokba, ha szükségét érezzük. Programkódjaink megalkotásához a CryEngine-ben is professzionális nyelveket hívhatunk segítségül, világunk életre keltéséhez a C++, a C# vagy a LUA ismeretére lesz szükségünk.

Miért pont a CryEngine?

A CryEngine fejlesztőcsapata a letöltőkre bízza, mennyit kívánnak fizetni a szoftver beszerzéséért, így lényegében mindenféle kötelezettség nélkül, ingyenesen is hozzájuthatunk a szoftverhez. A program emellett Steam-fiókunkkal is szoros együttműködésben üzemel, így felületét akár játékgyűjteményünkhöz csatolva is kezelhetjük, aminek köszönhetően még a szoftverrel töltött időt is monitorozhatjuk; a SteamStore-ból pedig további kiegészítők beszerzésére kapunk lehetőséget.

Nyílt forráskódjának köszönhetően remek lehetőségek állnak a szoftver előtt, és a független fejlesztők vélhetően szépen gyarapítják majd az alkotást könnyítő kiegészítőkkel az szoftverhez tartozó áruház eszköztárát, így egyre könnyebbé válhat látványos alkalmazások elkészítése a CryEngine felületén.

Házi mocap-stúdió

Bármilyen hihetetlen, ha minimális modellezési ismerettel rendelkezünk, és például egy karakter izomzatát és csontvázszerkezetét is képesek vagyunk önerőből megalkotni, létrehozhatjuk saját motion capture-animációinkat is, és ehhez még csak komolyabb technikai felszerelésre sem lesz szükségünk. Elég mindössze két, Xboxhoz készült Kinect-kamera, amelyek digitális mozgási adatait az egyes játékmotorokon belül az áruházakból beszerezhető bővítmények segítségével pillanatok alatt feldolgozhatjuk, és a megfelelő kontrollpontok kijelölésével digitális avatárunkhoz társíthatjuk a szenzor által lekövetett mozgásunkat.

Oldalak: 1 2