Fake news: így kerülheted el az álhíreket!
Egyre nehezebb megmondani, hogy mi az, ami igaz. A weben elburjánzottak a hamis híroldalak, egy népszerű hazugság könnyen el tud terjedni. Megmutatjuk, hogyan blokkold a valótlanságokat.
Honnan tudom, hogy egy hír igaz? Onnan, hogy egyetértek vele - szól a vicc, remekül illusztrálva azt a problémát, amellyel jelenleg a világ fejlett része küzd. Nem túlzás azt állítani, hogy a nyugati társadalmak egy kisebb krízist élnek át, az internet térhódítása ugyanis nemcsak a tudás, hanem az emberi butaság szabad áramlását is elősegítette, az internet mindenkiből potenciális tartalom-előállítót csinált, ezzel táptalajt adva a laposföld-híveknek, a gyíklényszektáknak és például az oltásellenes mozgalmaknak.
Könnyen előfordulhat, hogy egy szakmai vitában sokan a laikusnak fognak hinni egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakértővel szemben csak ezért, mert szimpatikusabb, amit mond, mondjuk a drága vakcinák ellen érvel. Sajnos nem feltétlenül kell igazat mondani, az is elegendő, ha egy állítás igaznak tűnik, vagy legalábbis nincs senki, aki egyértelműen megcáfolja azt. S van, hogy még erre sincs szükség. Sokan élnek a saját személyes buborékukban, ignorálva a privát világgal ellentétes véleményeket, információkat. Rengeteg párhuzamos valóság ez, mélységes mély véleményárkokkal.
Fekete és fehér
Nem akarjuk az internet nyakába varrni a kamuhírek előretörését, illetve azt sem állítjuk, hogy a megjelenő híreket, tényeket minden esetben el lehet helyezni egy álhír és egy nem álhír kalapba. Az intézményesült médiumok is tévedhetnek, közölhetnek nem valós információkon alapuló tényeket, a főbb különbséget a motiváció adja, azaz hogy az adott személy, sajtótermék tudatosan akarja-e félrevezetni olvasóit, nézőit, vagy csak figyelmetlenségből történik a félretájékoztatás.
A nyomtatott sajtó korában, sőt még előtte is léteztek pontatlanságból vagy hatalmi, anyagi motivációból elkövetett téves információközlések, viszont mivel a sajtó nagy része gondosan szerkesztett volt az internet megjelenése előtt, egy-egy kiugró példától eltekintve a demokratikus országokban alapvetően minden szerkesztőség gondosan odafigyelt arra, hogy mit jelentet meg, alaposan leellenőrizve forrásait.
Az online médiumok megjelenése viszont már borította az idilli állapotot. A kisebb szerkesztőségek ugyanis sok esetben csak felszínesen végezték el az átvett anyagok ellenőrzését, ráadásul az online bevételek maximalizálása az úgynevezett clickbait jelenség felfutásához vezetett. Viszont még ezekben az esetekben is volt szerkesztés, és a híreket, cikkeket alapvetően professzionális újságírók írták. A közösségi média azonban ezt a helyzetet is felülírta, szabad utat engedve a kontrollálatlan állításoknak.
Remek példa erre a West-Balkán tragédia, amely esetben a rendőrség - teljesen jogosan - nem közölte azonnal a halálesetek bekövetkezésének okát, ami teret adott egy téves információ megszületésének. Mivel az adott álhír ízléstelenül az emberek előítéletére alapozott, sokan azt fogadták el igaznak, hiába cáfolta folyamatosan a rendőrség.
Ömlik a szenny
Mekkora a probléma? Hatalmas. A Statista 2016 novemberi jelentése például azt vizsgálta, hogy az Egyesült Államok elnökválasztása során mely történetek voltak azok, amelyek a legtöbb interakciót érték el. Meglepetésükre a kamuhírek nyertek 8,7 millió interakcióval, míg a hagyományos hírek csak 7,3 millió interakciót értek el.
Ezen belül is a "Ferenc Pápa Donald Trump mellé állt" 960 ezer, a "Wikileaks megerősítette, hogy Hillary Clinton fegyvereket adott el az ISIS-nek" 789 ezer, a "Hillary ISIS levelezése kiszivárgott - rosszabb, mint azt bárki el tudta volna képzelni" 754 ezer interakciót ért el úgy, hogy az adott történetekből egy szó sem volt igaz, mégis befolyásolták a közvélemény gondolkodását. Kik írták ezeket a híreket?
Meet the Macedonian Teens Who Mastered Fake News and Corrupted the US Election
These guys didn't care if Trump won or lost the White House. They only wanted pocket money. But the consequences of what they did shook the world.
Meglepő helyről érkeztek a jól értesült "újságírók", a Wired tényfeltáró riportja alapján ugyanis csak a macedóniai Velesz városában 200 kamu híroldalt üzemeltettek az angolul jól beszélő helyi lakosok, akik nemes egyszerűséggel csak gyors meggazdagodásban reménykedtek, hiszen a hamis hírekre kattintó rengeteg amerikai busás hirdetési bevételt termelt a kis makedón városnak.
A hamis hírek tíz típusa
01 - Propaganda: államok, nagy szervezetek eszköze, célja a többség meggyőzése, jellemzően az érzelmekre hatva.
02 - Clickbait: hatásvadász, kattintásvadász címek, amelyek célja a hirdetési bevétel maximalizálása.
03 - PR-cikk: hirdetések, amelyek szerkesztőségi szövegnek tűnnek. A legtöbb médium ezeket külön megjelöli, de nem mindig.
04 - Szatíra: vicces, a valóságon alapuló történetek, amelyek görbe tükröt mutatnak a társadalomnak, hatalomnak.
05 - Hiba: egy professzionális szerkesztőség is hibázhat, bármikor közölhet nem valós információ(ka)t.
06 - Partizán: politikai motiváció érdekében célja a tömegek feltüzelése, általában egyoldalú információ átadásával.
07 - Összeesküvés-elméletek: jellemzően az emberek félelmére, tudatlanságára alapuló történetek
08 - Áltudományok: megkérdőjelezik a szakemberek állításait, megpróbálva hamis szakértőket előtérbe helyezni.
09 - Téves információ: a tények és információk tudatos elferdítése, jellemzően anyagi, politikai haszonszerzés érdekében.
10 - Koholmány: teljes egészében hamis információkra alapul, célja általában egy ember/csoport vagy márka befeketítése.
Így kerüld el a kamut!
A gyors meggazdagodásra vágyó makedónok több milliónyi amerikai állampolgárt vertek át, így ténykedésük az elnökválasztásra is kihatással lehetett, mi több, a Cambridge Analytica botránya már megmutatta, hogy milyen könnyen lehet az embereket bábuként mozgatni pontosan célzott, hamis információkkal. Érdemes emiatt elkerülni a hírhedt fake news oldalakat, és feltételesen kezelni minden információt.
Nem érdemes elhinni például minden, a Facebookon szembe jövő halálhírt, vannak ugyanis oldalak, amelyek írnak egy halálesetről szóló hírt, majd random cserélgetjék a szövegben az alany nevét, minden esetben egy celeb halálhírét keltve. Emellett népszerűek még a "leszakadt, leégett, megsemmisült" jellegű hamis hírek is, illetve minden olyan látszólagos botrány, amelyre az emberek azonnal rákattintanak.
A cikk a következő oldalon folytatódik!