-

Szórakoztató tudománnyal az álhírek ellen

|

A tengerbiológiától az asztrofizikáig számos jövőbemutató témával ismerkedhetett meg a közönség a SCIndikátor tudománykommunikációs program elődöntőjén.

Változatos témákban inspirálódott a közönség: Hogyan lehet megelőzni a gyerekkori elhízást? Lehet-e a növényi alapú, lebomló műanyag a plasztik hulladékszennyezés megoldása? Hogyan pontosítható a csillagászat új érzékszerve gravitációs hullámok használatával?

Az egyetemistáknak három perces prezentációban kellett összefoglalni kutatási területüket. Kiderült az is, hogy a szárnyas csigák háza épp olyan, mint a fák gyökerei vagy évgyűrűi, lenyomatai a környezet változásának. Németh Richárd, tengerbiológus hallgató kutatása rávilágított arra is, hogy a faj eltűnése a tápláléklánc teljes pusztulásához vezethet. Mellette a jövő épületeiről és a biomimetikáról tudtunk meg többet B. Varga Emese, az Újvidéki Egyetem építész hallgatójának előadásából. A biomimetika egy olyan tudományág, amely a természetben meglévő jelenségeket, elveket igyekszik megérteni, és alkalmazni őket a különböző műszaki tudományokban.

A SCIndikátor programot három éve indította a Nők a Tudományban Egyesület azzal a céllal, hogy a tudomány és technológia területén kutató egyetemistákat támogassa a kommunikációs készségfejlesztésben. "Ma már nemcsak a Facebookon, de a médiából is dőlnek a tudományos álhírek. A fake news műfaj minden kutatási területen megjelent: a figyelemfelkeltő, szórakoztató mégis tudományosan pontatlan, akár hamis tartalmak fénysebességgel terjednek az online világban." - mondta Szigeti Fanni a programot szervező Nők a Tudományban Egyesület ügyvezetője, majd hozzátette: "A SCIndikátor azoknak a kutatóknak segít, akik különböző tudományos felismerések hiteles és pontos forrásai. A szakmájukban eredményes fiatalok a képzés végére készen állnak arra, hogy közérthetően és szórakoztatóan mutassák be tudományos szenvedélyeiket."

A következő hónapokban a döntősök a személyre szabott mentorálás és csoportos tréningek alatt dolgoznak előadás- és beszédtechnikájuk fejlesztésén. Az improvizáció, történetmesélés mellett a mentoráltak elsajátíthatják a saját márka felépítésének eszközeit, az időgazdálkodást és a videókészítést is. A február végi döntőn a tizennégy fiatal bemutatja, miben fejlődött, és az is kiderül, hogy ki lesz az Év SCIndikátora.

A SCIndikátor 2019-es döntősei:

Vida Ágnes, SZTE, BSc - Hétköznapok hálózatai a matematikában

Kutatási témája a vállalat-elhelyezési feladatok megoldásának érzékenységvizsgálata a gráf változásaira. Ez olyan problémákat fog össze, melyekben már van egy hálózat - például egy város - és ebben történik valamiféle változás, mondjuk egy útlezárás. Ilyenkor az életben bosszankodunk, hogy kerülő úton juthatunk csak el az eredeti célhoz. Vida Ágnes a kutatásai során ezt a bosszúságot próbálja a minimálisra csökkenteni különböző matematikai modelleket vizsgálva.

Németh Richárd, ELTE, BsC - Tengerbiológia közérthetően

Magyarországon alig az emberek pár százaléka tudja mit is csinál aki tengerbiológiával foglalkozik. Németh Richárd kutatása a szárnyascsigákkal foglalkozik, melyben az ember által okozott környezeti hatásokat vizsgálja. Szeretné az emberekkel megismertetni ezt a világot és hogy felmérjék tengereink és óceánjaink védelmének fontosságát.

Lévay Krisztina, BME, PhD - Zöld jövőkép: növényi alapú lebomló műanyag

A műanyagszennyezés áttörte a társadalmi ingerküszöböt. Minden jel arra utal, hogy a lebomló műanyagok megjelenése fogja forradalmasítani a műanyagipart. Az egyszer használatos hagyományos műanyagok legzöldebb alternatívája a biológiailag lebomló PLA, azaz politejsav. Természetes körülmények között azonban a bomlási idő a PLA esetében is hosszú ideig eltarthat, akár 1000 évig. Lévay Krisztina társaival egy olyan komposztálási technológiát fejleszt, mely 1 hónap alá képes csökkenteni a folyamatot.

Weintraut Rita, Pécsi Tudományegyetem, PhD - Gyógyíthatatlan betegséggel élni

A Sclerosis Multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, aminek következtében az agyi és gerincvelői idegsejtek védőburka megbomlik, így rontja az idegsejtek közötti kommunikációt. Ez a tünetek széles skáláját okozhatja. Az Elfogadás és Elköteleződés Terápia a mindfulness módszerével segít elfogadni azt, amin nem lehet változtatni, viszont feltárja azokat a lehetőségeket, amiben az egyén fejlődhet és ami mellett elköteleződhet. A terápia egyéni pszichés jóllétre, szellemi funkcióira és kóros fáradékonyságra gyakorolt hatását kutatja Weintraut Rita. Illetve arra a kérdésre keresi a választ, hogy a jelen-lét lassítja-e a betegséglefolyást, javíthatja-e a fizikai tüneteket.

B. Varga Emese, Újvidéki Egyetem, BSc - Biomimetika az építészetben: A jövő épületei

A biomimetika egy olyan tudományág amely a természetben meglévő jelenségeket, elveket igyekszik megérteni, és alkalmazni őket a különböző műszaki tudományokban. A gyöngykagyló kagylója eltér az egyszerű osztrigáétól, hisz neki védeni kell a benne lapuló gyöngyöt is. Redős szerkezetet épít magának, s így kevés anyag használatával, nagy távot tud átépíteni, ami megfelelően erős ahhoz, hogy a benne lévő kincs biztonságban legyen. Ennek a redős szerkezetnek a lemásolásával olyan önhordozó pavilonokat, épületeket lehet tervezni, ahol egyáltalán nincs szükség semmilyen támogató elemre.

Horváth Ivett Szalóme, DE, BSc - Gyógytornász szemmel az írás-oktatás világában

Horváth Ivett Szalóme gyógytornász hallgatóként egy másodikos kislánynak segített a tanulásban. Alig hitt a szememnek, mikor látta, ahogy görcsös, feszült kezekkel, de a legnagyobb elhatározással lendül bele az írásba. A papíron viszont csak csúnya, kusza, alaktalan betűk maradtak. A mindennapos gyakorlások nem hoztak látványos eredményt, csak sorozatos csalódást és az önbizalom fokozatos csökkenését. Az írás utálata napról napra fokozódott, ezért egy pedagógushoz fordult tanácsért. Hamar kiderült, hogy ez nem egyedi eset, hiszen számukra köztudott tény, hogy "a mai gyerekek egyre csúnyábban írnak". Erre az eseményre épül a kutatása, melynél gyógytornász szemlélettel közelíti meg a problémát.

Vajda Kitti, BME, MSc - 68-ból 1: Nem értem őket

Az autizmussal élő emberek agya eltérően működik, másként láthatják a világot és így, másként is viselkedhetnek. A megértést, elfogadást segíti, hogyha tudjuk, mi hogyan működik az agyműködés terén. A program során sajátélményű játékokon keresztül teremtenek mesterségesen olyan helyzeteket, melyben a közönség megtapasztalhatja milyen lehet autizmussal élőnek lenni. A tréning során a naiv tudatelmélet, gyenge centrális koherencia és végrehajtó működések kifejezések tartalmat és értelmet nyernek.

Steinmann Vilmos, ELTE, MSc - Nyomozás a marsi víz után

Műholdak és marsjárók mérési adatai bizonyítják, hogy nem csak régen, hanem most is van valamennyi víz a bolygó felszíne alatt, igaz nem úgy, mint ahogy azt sokan elképzelik. Akik ezt kutatják, tudják és látják, és ami a legfontosabb, elhiszik, hogy van. Steinmann Vilmos számokkal, tesztekkel "láthatóvá" teszi a marsi víz jelenlétét.

Erdei Gergő, SOTE, PhD - Gyerekkori elhízás - Nem mindegy hol élsz!

"Amikor már 8 évesen be bírtam nyomni a harmadik töltött káposztát és az után még érdekelt, hogy mi a desszert, már akkor lehetett látni, hogy kamasz koromra több hurkám lesz, mint sikeres randim" - írja Erdei Gergő a bemutatkozásában, aki nem azzal foglalkozik, hogy mit lehet a kövér gyerekekkel tenni, hanem azzal, hogy mit tudunk csinálni azért, hogy ne is váljanak azzá.

Vékony Kata, ELTE, MSc - Labdabolond és haspók kutyák - jóból is megárt a sok

Napjainkban igen népszerűek és elterjedtek az ún. "pozitív" kutyakiképzési módszerek, melyek során a trénerek valamilyen tárgyi jutalmat is használnak az elismerés eszközeként. Mivel a jutalmazó módszerek széles körben elterjedtek, állat-jólléti szempontból is fontos, hogy megismerjük a kutyák ezekre mutatott reakcióit, és az egyedi különbségeket. Ennek ellenére egyelőre nincs olyan módszer, ami megbízhatóan leírná a kutyák közti egyedi különbségeket a jutalom-érzékenységben.

Putti Krisztián, BME, MSc - Nukleáris üzemanyagciklus modellek fejlesztése - a jövő megoldása?

A világ energiafogyasztása a népességnövekedés, a gazdasági növekedés és számos egyéb tényező hatására minden évben jelentős mértékben nő. Egy fenntartható és környezetkímélő jövő kialakításához teljesíteni kell a klímapolitikai célokat, melyben az atomenergiának kulcsszerepe lesz, hiszen szén-dioxid mentes technológia lévén nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. Putti Krisztián a kutatásában olyan számítógépes megoldások alkalmazhatóságával foglalkozik, amikkel a korábbiaknál sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet atomerőművek üzemanyagával kapcsolatos folyamatok számításait elvégezni.

Dálya Gergely, ELTE, PhD - A csillagászat új érzékszerve

Mi lenne, ha valami teljesen új módszerrel is feltérképezhetnénk az Univerzumot? Olyan égitesteket is megláthatnánk, amire más módon képtelenek lennénk: mintha új érzékszerveket kapna az emberiség a világ megismerésére! Pontosan ezzel foglalkozik az utóbbi néhány év új csillagászati irányzata, a többcsatornás csillagászat, amely már most hatalmas eredményeket tudhat a magáénak. Gravitációs hullámok, neutrínók és kozmikus részecskék segítenek nekünk a világegyetem legnagyobb rejtélyeinek megválaszolásában, ezek együttes észlelése azonban komoly kihívás. Dálya Gergely egy világméretű kutatói összefogásban dolgozik ezen új tudományág hajnalán.

Sánta-Bell Evelin, BME, PhD - Fehérjetisztítási módszerek fejlesztése

Munkám során a fehérjék, azon belül is enzimek tisztításával és szelektív enzimrögzítéssel foglalkozik Sánta-Bell Evelin. Képzeljük el, hogy a testünket alkotó sejtek gyárak, a fehérjék a munkások, akik ezekben a gyárakban dolgoznak. Vegyünk most egy kevésbé összetett szervezetet, egy egysejtű baktériumot. Őt egyetlen egy ilyen gyár és munkásai alkotják. A kutatás során Evelin üzletet köt a baktériumokkal: ő ad nekik enni, ők pedig olyan fehérjéket is csinálnak, amire nekik valójában nincs szükségük a gyár működéséhez. Ez a gyakorlatban egy vizes oldatot jelent, ahol rengeteg különböző fehérje van, köztük azok is melyek, hasznosíthatók. A kutatás erre a tisztítási folyamatra igyekszem minél változatosabb és gazdaságosabb módszereket kifejleszteni és vizsgálni.

Kis Dávid, PPKE, MSc - Hogyan beszélgetnek a rákos sejtek?

Kis Dávid a sejtek közötti kommunikációt vizsgálja. Arra kíváncsi, hogy a daganatos megbetegedéseket okozó rákos sejtek milyen különleges üzeneteket küldenek borítékba csomagolva egészséges sejteknek. A rossz információt tartalmazó, tehát káros üzenetek tartalma, címzésük és a címzett sejt reakciói is mind-mind érdeklik. A cél a szervezetre rossz hatással bíró csomagok kiszűrése és betegségek kialakulásában betöltött szerepük vizsgálata. A káros üzenetek sikeres megjelölése és kimutatása ugyanis új korszakot nyithat a daganatos megbetegedések diagnosztikájában.

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.helloworldonline.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.