Vidéki fejlesztőközpontok
Bár Magyarország még mindig Budapest-súlypontú, egyre több vállalat dönt úgy, hogy Szegeden, Pécsett, Debrecenben vagy épp Veszprémben rendezkedik be.
Magyarország vízfejűsége történelmi örökség. A Buda és Pest egyesítésével létrejött főváros az akkori Magyarország méreteit képezte le székhelyi szinten, az 1950-es városbővítésnek pedig állambiztonsági okai voltak. A szocializmus által mesterségesen fenntartott vidéki ipari központok összeomlása után az a helyzet alakult ki, hogy ha valaki jobb oktatásra, munkára, lakásra, életszínvonalra, szórakozási lehetőségre vágyott, akkor Budapestre kellett mennie, ami még tovább terhelte a város ellátóképességét, és növelte a szakadékot vidék és főváros között. Ezt tetézték ráadásul a 2000-es évek gazdasági válságai, amelyek nyomán 2010-re Budapest termelő- és vásárlóereje többszörösévé vált a vidékinek.
A jelen évtized azonban a változásról szól. A vidéki települések vezetői felismerték, hogy a 21. századi város erejét a lakosok megfelelő képzettsége és az innovációs lehetőségek adják. A recept persze nem újdonság: már a középkori városok is az áruval érkező tudás felhasználásán alapultak. Igaz, a nagy iparvárosokhoz kötődő munkásosztály kivételt jelentett a klasszikus példa alól, de a gazdaság harmadik szektora, a szolgáltatások előtérbe kerülésével ismét a tudás került a középpontba. Magyarország pedig kiváló vidéki egyetemekkel - ezen belül műszaki képzést nyújtó karokkal - rendelkezik, amelyek ontják a képzett, IT-centrikus, Z generációs munkaerőt. Ráadásul célzott vidékfejlesztési programok is indultak, és a főként uniós forrásokat ma már megfelelő keretben kapják meg a nem fővárosi központok. Legutóbb 2016-ban írtak ki egy 17 milliárd forintos településfejlesztési pályázatot, amelyet a városok inkubátorprogramokra és az ipari parkok fejlesztésére fordíthatnak.
Miért éri meg vidékre költözni?
"Egy vidéki fejlesztőközpontnak számos előnye van" - mondta el Bodócz Tamás, a Balabit fejlesztési igazgatója, aki mindenekelőtt azoknak a munkavállalóknak az elérését emelte ki, akik nem akarnak elköltözni otthonról, és helyben keresnek munkát. Ez az attitűd a szakértők szerint még mindig túlnyomórészt igaz Magyarországra. A Kelly Services nemrég nyilvánosságra hozott felmérése szerint például a magyarok 68 százaléka eddig nem költözött más városba, hogy munkát találjon, és 53 százaléka szívesebben élne és dolgozna jelenlegi lakóhelyén egészen nyugdíjba vonulásáig. Jónás Anikó, a cég ügyvezető igazgatója úgy magyarázta a felmérést, hogy Magyarországon általánosságban a munkavállalók még mindig nem elég mobilak. Így ha egy cégkultúra számára fontos, hogy több helyről származó, különböző gondolkodásmóddal megáldott emberek alkossák a csapatot, akkor kénytelen több városban is irodát nyitni.
Fritz Zsombor, az NNG szegedi fejlesztőközpontjának vezetője annyit tett hozzá mindehhez, hogy Budapesten már egyre szűkösebb a jól képzett informatikusok száma, az NNG viszont az évek során kis garázscégből nemzetközi nagyvállalattá fejlődött, és egyre több munkatársra van szüksége. "Szeged bővelkedik a tehetségekben a programozás területén. A városban megvan mindaz, ami a magas színvonalú, nemzetközi szinten is elismert fejlesztői munkához szükséges. A magas szintű egyetemi képzés garantálja a folyamatos fejlesztői utánpótlást és támogatást a cégek számára, illetve megfelelőek a munkakörülmények is" - magyarázta Fritz Zsombor, hozzátéve, hogy egy vidéki központ kiépítése sokkal hatékonyabb megoldás lehet a vállalatok számára, mint egy másik országban nyitni egy új központot, és ahhoz kiépíteni a teljes menedzsmentstruktúrát.
A szakértők emellett a bérezési különbségekre is gyakorta felhívják a figyelmet, mivel a budapesti bérfizetések akár a dupláját is jelenthetik a vidéki alkalmazásnak. A Profession.hu egy 2014-es felmérése például azt mutatta ki, hogy bőven előfordulnak 100-300 ezer forintos különbségek is a havi fizetésekben. Igaz ugyanakkor, hogy a Budapestről elköltöző IT-cégek általában nem engedhetik meg maguknak, hogy túlzott különbség mutatkozzon a fejlesztői juttatások között, ha mondjuk a fővárosból is szeretnének vidékre csábítani néhány dolgozót.
Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy a vidékre költözésnek számos előnye is lehet a családos munkavállalók számára. Főként az olcsóbb megélhetés és a nyugodtabb környezet segítheti a választást. Baráth Adrienn, az EPAM marketingmenedzsere például több olyan kollégáról mesélt, akik ezek miatt az okok miatt választották a cég szegedi irodáját. "Az EPAM-nál a kollégáknak egyrészt lehetőségük nyílik a világ különböző országaiban kipróbálni magukat, másrészt függetlenül attól, hogy helyileg hol vannak, az összes irodánkban nemzetközi csapatban, nemzetközi projekteken dolgozhatnak" - mondta el Baráth Adrienn.
A vidék íze
További előnye lehet a vidéki fejlesztésnek a sajátos helyi hangulat, amely a főváros kozmopolitább életvitelében általában elveszik. Fritz Zsombor például az NNG globális hátterének és a viszonylag alacsony létszámú (50 fős) iroda családias hangulatának speciális ötvözetéről mesélt. "Nagyon emberközpontú a Szeged belvárosának egy patinás, régi épületében kialakított irodánk, ahol kollégáink folyamatosan aktívak lehetnek nemcsak a céges, de a helyi, szakmai közösségi életben is" - tette hozzá a fejlesztőközpont vezetője.
Baráth Adrienn is a szorosabb munkahelyi kapcsolatokat emelte ki. "A vidéki irodákban baráti hangulatú a légkör. A kollégák között erősebb kötelék alakul ki, mivel mindenki ismeri egymást, így nem érezhető a negatív értelemben vett multinacionális hangulat" - mondta el.
Bodócz Tamás szerint fontos, hogy a veszprémi és a budapesti munkatársakat összevetve nincsenek akkora kulturális különbségek, mint például az országhatárokon átnyúló kapcsolatok esetében, ugyanakkor fellelhetők bizonyos pozitív eltérések a munkát illető habitusban és felfogásban. Ezt pedig a Balabit mindenképp értékként fogja fel, mivel a különböző gondolkodásmódok előrébb viszik a megoldásra váró feladatokat.
Szakértők ma már arról írnak, hogy Magyarország vidéki városai több szempontból is kedvező helyzetbe kerültek az elmúlt évek során. Egyrészt egyetemi innovációs központokká váltak, másrészt egyre kedvezőbb pénzügyi környezetben fejlődhetnek, harmadrészt kiváló földrajzi adottságokkal bírnak Budapest mindössze két-három órás elérhetősége miatt. Angol tudósok pedig nemrég azt mutatták ki, hogy a főváros közeli nagyvárosoknak a 21. században szinte több lehetősége van a fejlődésre, mint magának a klasszikus értelemben vett központnak.
A legjobb példa Birmingham esete, amely a 60-as években virágzott, de a 70-es években hanyatlásnak indult, és sokáig szinte csak vegetált. Az elmúlt évtizedben azonban újra felfedezték a cégek a várost, mivel alig két óra alatt elérhető Londonból (sőt, ha megépül a gyorsvasút, 50 perc sem kell majd), kiváló a helyi egyetemi képzés, viszont a lakhatási és a megélhetési költség töredéke a fővárosi áraknak. A szakértők egyetértenek abban, hogy Győr, Szeged, Debrecen vagy a többi magyar egyetemi város Birminghamhez nagyon hasonló helyzetben van, így nem csoda, ha egyre több cég dönt a helyi iroda megnyitása mellett.