Biztonságtudományi kutatóközpont létesül a Műegyetem szárnyai alatt
A biztonságtudományi és technológiai Kompetencia Központ ipari alkalmazásban bevethető új módszerek után kutat például az olajipar és a közlekedésbiztonság területén.
A Budapesti Műszaki Egyetem Józsa János rektor által megnyitott keddi rendezvénye indította útjára azt a közös munkát, mely a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) koordinálásával jött létre és hatékony segítséget nyújt majd, nem csupán a projektben érintett nagyvállalatoknak - BOSCH, MOL, ZÁÉV, thyssenkrupp -, hanem a vállalatoknak általában.
A különböző területek eredményeit - üzembiztonság, környezetbiztonság, gyártástechnológiák anyag- és energiabiztonsága - egyetemi és ipari kutatások, tartalmas ipar-egyetem együttműködés eredményeképpen dolgozzák ki.
Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy az ipari biztonságtechnológia nemcsak a jelen, hanem a jövő meghatározó tématerülete is mind a kutatás, mind a piac tekintetében. Hozzátette, hogy a BME-n elkezdődött projekt tovább fogja bővíteni a Műegyetem jópéldáinak széles körét.
Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a projekt megoldást nyújt majd napjaink legnagyobb biztonságtudományi kihívására, a modellezésen és adatfeldolgozáson alapuló, digitálisan koordinált, biztonságközpontú tervezés és üzemeltetés megvalósítására.
A projekt segítségével az egyetem és az ipari partnerek professzionális tudományos és gazdasági potenciáljainak összekapcsolása valósul meg a Műegyetemen meglévő kompetenciákkal és stratégiai célokkal, melyek olyan új, értékes technológiák és termékek közös kifejlesztéséhez vezetnek, amelyek az üzleti és tudományos elvárásoknak egyaránt megfelelnek - emelte ki előadásában Lengyel László, a BME FIEK igazgatója.
Összefogás a gazdaság szereplőivel
A Robert Bosch Kft. révén kidolgozásra kerülő integrált mérőrendszer képes lesz részegység-, jármű- és rendszerszinten kezelni az elektromos járműveket és növelni ezek eljutásbiztonságát, megismerve a környezet, a jármű és a közlekedés többi résztvevőjének hatását, és mindezt felhasználva a fejlesztési folyamatokban.
A MOL Nyrt számára az olaj- és gázipar területén közvetlen gazdasági haszon származik a költségmegtakarításból, ami havária-helyzetek költséges felszámolásának és rendezésének elmaradásából származik. A kritikus helyzeteket is figyelembe vevő új számítógépes programok kidolgozása hatékonyabb irányítási rendszert eredményez, ami a vállalat gazdálkodásának minden szintjén hasznot hoz.
A thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. a fejlesztési folyamat hatékonyságának növelésére új modellalapú és automatizált módszereket valósít meg, mint a szenzorok és alrendszerek megbízhatóságának hatékony analízise pontosabb becslésekkel, hibaterjedés vizsgálatával és a korábbi számítási eredmények újrafelhasználásával, valamint biztonsági analízis modellek készítése a modellek automatikus generálásával és ellenőrzésével.
A ZÁÉV Építőipari Zrt részére az építőiparban a meglévő technológiák és betonanyagok továbbfejlesztésével olyan új típusú hídgerendákat lehet majd létrehozni, amelyek a szabványban megkövetelt biztonsági szinttel és megbízhatósággal rendelkeznek a teljes életciklusuk során, de kedvezőbb anyagfelhasználással mind a gyártási és mind pedig a beépítési költségei csökkenthetők, valamint a tartósság növelésével a karbantartási költségeikben is lehet megtakarítást elérni.
Kotán Attila kancellár kiemelte, hogy a három év alatt megvalósuló projekt kiemelt haszna, hogy olyan multidiszciplináris együttműködés jön létre ipari és egyetemi partnerek - vegyészmérnökök, informatikusok, gépészmérnökök, építőmérnökök és matematikusok - között, amely a hosszú távú és közös innováció alapjául szolgálhat, amelynek köszönhetően az egyes ipari alkalmazási területek ugrásszerű fejlődésnek indulnak majd.